2.fejezet 1.rész

Zokogni kezdtem, az eddig eltitkolt fájdalmamnak egy része most felszínre tört. Gondolom meghallották keserves zokogásom és cipő kattogás közepet elhagyták a korcsolyapályát. Tudtam, ha holnap bemegyek az iskolába, akkor meg fognak rohamozni a kérdéseikkel, de én nem fogok válaszolni. Ezernyi gondolat motoszkált a fejemben, melyeket próbáltam elhesegetni. Gyorsan összepakoltam a cuccom és visszamentem az árvaházba.

-Hol voltál megint?-kérdezte az éjszakai ügyeletes.

-Sehol.-válaszoltam egyhangúan, majd a szobám fele vettem az irányt.

Gyorsan átöltöztem pizsibe és bebújtam az ágyba. Próbáltam elaludni, de nem sikerült. Másnap reggel megkajáltam és rohantam a suliba. Ma csak 5 órám lesz, biológia, matematika, irodalom, média és kémia. Biológián az állatok részeit vettük latinul, ami engem nem nagyon érdekelt és ezt a tanár ki is szúrta.

-Miss Swan, kérem figyeljen!

Nem válaszoltam, csak próbáltam koncentrálni a tananyagra, természetesen sikertelenül. A matekot se kedveltem különösképp, talán a pí négyzetgyökéről tanulhattunk. Irodalmon a drámákról dadogott valamit Ms. Figg, médián pedig valami ömlengős és romantikus színdarabot néztünk. Ma is láttam a többi új gyereket. Az utolsó órám a szőke hajú fiúval volt.

-Leülhetek?-kérdezte.

-Persze.-talán most először szóltam valakihez normálisan.

Ez a fiú nagyon különös volt. Mikor odajött hozzám szinte megnyugodtam. Nem tudom mi okból kifolyólag, de azonnal megbíztam benne.

-Hogy hívnak?-kérdezte kedvesen.

-Isabella Marie Swan, de mindenki csak Bellának szokott hívni.

-Engem Jasper Whitlock Halenek.

Jasper még mindig nyugodt és magabiztos volt, ahogy én is.

-Szabad megkérdeznem, hogy miért viselkedsz ilyen elzárkózottan mindenkivel?-kérdezte udvariasan.

-Erről nem szeretek beszélni, főleg nem ilyen nagy tömegben.-mondtam neki.

-Ha nem akarsz róla beszélni,én természetesen nem értem.-mondta Jasper

-Ha tényleg szeretnéd tudni, hogy miért vagyok olyan amilyen akkor gyere el 7-kor a koripályára.

-Rendben.

-Akkor 7-kor a koripályán. -Szia

-Szia.

Majd felálltam az asztaltól és a buszmegálló felé vettem az irányt.